De
vajjon mi szükség volt e személycserére? Hamarosan ezt is meg
fogjuk tudni.
Csinoska még aznap megkezdte
barátkozását a szolgaszemélyzettel, és hamarosan nem volt
olyan szobalány, inas, komornyik, szakács, kukta, hajtó,
lovász és mindenféle egyéb rendű és rangú szolgálattevő, aki
ne vallotta volna őt barátjának. Annak előtte pedig Szegényke
senkivel sem barátkozott össze, nem, mert ő szegényke olyan
alázatos volt mindenki irányában, hogy emiatt szinte
emberszámba sem vette senki őt. Bezzeg Csinoska értette a
módját, hogyan kell szót érteni bárkivel is, hogyan kell
megkedveltetnie magát, addig-addig, míg végül mindenki
csodálkozott is azon, hogy az eddig oly szótlan és sótlan
Szegényke milyen közvetlen, milyen vidám, milyen elmés, milyen
bájos lett egyszeriben; és senki sem vette észre a
személycserét, mert Csinoska igen-igen jól utánozta Szegényke
hangját, amit különben annak előtte amúgysem igen hallott
senkifia.
Ami pedig Szegénykét illeti, ő
nemigen tudta utánozni Csinoska hanghordozását, emiatt azután
legjobbnak tartotta, ha egyáltalán meg se szólal; s ez csak
azért nem tűnt fel senkinek, mert arra magyarázták, hogy
búsulásnak adta a fejét Eszeske eltűnése miatt.
Kitaláltátok-e már, mire is
kellett a személycsere? Bizony jól sejtitek, az volt az
értelme, hogy Csinoska a személyzet között tudakozódhasson
Eszeske után, mert az úgy van, hogy egy szemfüles szolga
többet tud arról, ami a házban és a ház körül történik, mint
maga a ház gazdája.
Na és hát Csinoska hamarosan
meg is tudott valamit. Az egyik lovász olyasmit mondott neki,
hogy Eszeskének esze ágában sem volt elhagyni a királyi
udvart, bár kedvenc lova valóban eltűnt; ám amikor Csinoska
faggatni kezdte erről, rögtön hümmögni kezdett, mint aki így
is többet mondott a kelleténél, végül is Haptákhoz, a kapuőrök
egyikéhez utasította Csinoskát.
- De nemigen fogsz vele szót
érteni, mert az olyan ember, hogy ha időnként be is megy ez-az
a száján, de bizony kifelé sem ez, sem az nem jön ki
naphosszat sem.
Csinoska mégis szóra bírta a
hallgatag katonát. Hogyan csinálta? Elmesélem.
Amint Csinoska meglátta
Haptákot, azonnal észrevette, hogy a katona hallgatagsága
mögött szigorú kötelességtudat, és még szigorúbb igazságérzet
rejtőzik. Ezért tehát hosszan beszélt Haptáknak arról, hogy a
kötelesség csak addig terjed, amíg az nem takar valami
álnokságot, de végetér akkor, midőn átlépi ezt a határt. Ekkor
Hapták végigmérte Csinoskát és csodák-csodájára megszólalt.
- Miről beszélsz, te lány?
- Csak arról, hogy te azt
állítottad, hogy Eszeske királyfi egy hónappal ezelőtt, éjnek
idején kilovagolt a palotából, holott jól tudtad, ez nem igaz.
- Sose mondtam ilyet.
- Nem te álltál a mondott
napon őrségben a kapunál?
- De.
- Láttad kilovagolni Eszeske
királyfit?
- Nem.
- Hát senki sem hagyta el azon
az éjszakán a palotát?
- De.
- Kicsoda?
- Egy lovászfiú.
Aha, tehát egy lovászfiú.
- Az a lovászfiú, nemde
Eszeske királyfi kedvenc lován ült?
- Eltaláltad.
Azzal Hapták odébbment,
jelezve, hogy a maga részéről a beszélgetést befejezte; de
Csinoskának ennyi elég volt, amit meg akart tudni, megtudta;
visszatért kamrájába, és mélyen elgondolkozott. Bizonyosra
vette, hogy Eszeske még mindig a palotában van: igenám, de
hol?
Ezt is hamarosan megtudta;
másnap ugyanis az egyik katona elpanaszolta neki, hogy a
pajtását valamilyen apró vétségért becsukták. Kiderült, hogy a
palota pincéjében börtöncellák vannak; és ezek után nem volt
kétséges Csinoska számára, hogy Eszeske is valamelyik cellában
senyved.
De hogyan lehetséges ez? Ki
merészelte volna a királyfit börtönbe zárni, méghozzá
mindenféle törvényes eljárás mellőzésével? Hiszen ha
valamilyen bűnt el is követett volna - amiben persze Csinoska
egyáltalán nem hitt - akkor is csak és kizárólag a király
ítélkezhetett volna fölötte; de ha ez történt volna, akkor
arról Csinoskának bizonyosan tudomása lenne; ezért tehát csak
egyetlen lehetőség van: valaki más csukatta börtönbe Eszeskét;
valaki más, akinek azonban a hatalma vetekszik a királyéval.
Ilyen ember pedig csak egyetlenegy van: a Csudadoktor.
Ebben pedig Csinoska tévedett:
volt még valaki a Csudadoktoron kívül is, akinek hatalma
vetekedett a királyéval, amint az nemsokára ki fog derülni.