Huszonnegyedik fejezet

A mókustanító nagy kötelesség- és felelősségérzetében máris vonult vissza a tornahelyről az iskolába. Utána az egész osztály. Ugyancsak Szajkó néni is nagy dérrel-dúrral, látni és hallani akarással.

Amikor odaérkeztek Misi és Maki közelébe, a tanító így intézkedett:

- Lapuljunk le, és hallgassuk meg először, mit forral Misi Mókus Makival.

Úgy is tettek. Csak éppen arra nem készültek el, amit láttak és hallottak.

Misi Mókus éppen a következőket mondta Makinak:

- Ide fülelj, te ostoba! Bolondot járatott velem a kíváncsiságom azzal az örökké termő fával. Mert az örökké termő fa alatt csak eszik és hever a mókus. De aztán úgy ellustul, elhízik, hogy százszor rosszabb az élete, mint itt az iskolában és itthon - mondta Misi Mókus Makinak, aki szájtátva hallgatott.

A mókustanító pedig így suttogott az osztályhoz:

- Látjátok, okulhattok, gyerekek!

Misi pedig folytatta:

- Hanem azt képzeld el aztán, hékás, hogy az örökké termő fának a mókuslakói nemcsak fára mászni, játszani vagy a földön hancúrozni nem tudnak, de még hemperegni is alig. Mármost ha egy dongó rájuk száll, akkor se tudnak védekezni. Hát még a kígyó ellen! Aztán akár ne is említsem a vad sakált! Engem is majd széttépett.

- Juj! De borzasztó! - szörnyülködött Maki.

- Bizony! Alig tudtam megmenekedni a vad sakál támadása elől - mesélte tovább Misi Mókus. - Majd lerántott a fáról a farkamnál fogva. Kitépett belőle egy darabot. Ide süss! - mutatta Makinak Misi sérült farka bojtját. Aztán így fejezte be tudósítását: - Hát ide akarsz te jutni ezer viszontagságon át?

- Nem! Nem! Már meggyőztél, Misi! - felelte Maki.

Erre a tanító hirtelen eléjük toppant az osztállyal együtt.

- Mindent hallottunk, Misi Mókus. Társaid is, én is - szólt, amint Misi Makival együtt bűnbánóan állt eléje.

- Bocsásson meg, tanító bácsi!

Hát a mókustanító így osztott igazságot:

- Először is, Szajkó néni, maga vádaskodó hírharang, szégyellje magát! Magát kellene elsősorban megbüntetni.

Aztán Makihoz fordult:

- A mostani büntetésedet elengedem! Részt vehetsz a tornajátékokban, de ha a rossz példa így ragad rád, ezentúl nem leszel játékvezető. Tessék beállni a többi tanulóval a sorba!

- Igenis, tanító bácsi! - engedelmeskedett Maki.

A tanító pedig Misihez fordult.

- Most pedig, Misi Mókus, vedd tudomásul, hogy az iskolakerülésért, szökésért, rossz példáért súlyos büntetést érdemelnél. De mivel látom, hogy megjavultál, beláttad hibáidat, sőt még a pajtásodat is visszatartottad a csínytevéstől, ez az érdemed elfeledteti a bűnödet.

- Köszönöm, tanító bácsi! - kiáltotta hálásan Misi Mókus. - Igyekszem jóvátenni mindent, és rászolgálni a jóságára!

- Erre mindjárt alkalmat adok neked - szólt a tanító. - Mert most már te vagy társaid között a legügyesebb, legtapasztaltabb mókus, tehát ezennel kinevezlek Maki helyére játékvezetőnek.

- Éljen Misi Mókus! - kiáltotta vígan az osztály.

Így végződtek Misi Mókus kalandjai. Minden galiba elsimult, Misi előmenetele biztosítva volt a mókusvilágban.

De hiszen ezt mintha már a történet legelején megjósolta volna róla valaki. Mégpedig a mókusok legbölcsebbje: Rókus Mókus.

Kívánjuk is, bárcsak így válnék be a jóslata további része is Misi Mókus felől. És ha netán a pályája további szakaszain is történik vele valami érdekes és tanulságos, akkor még folytatódik ez a történet.