Egyszer volt, hol nem volt, de
mégis volt egy macska. Nagyon kíváncsi természete volt ennek a macskának.
Egyik nap a kikötőben kíváncsiskodott, amikor látta, hogy egy nagy hajó
éppen indulásra készen áll, beszállt már egy nagy sárga kutya, egy vörös
szőrű kecske, szürke bundájú nyúl, fehér irhájú bárány.
− Hova mentek? − kiabált utánuk a
mólóról a kíváncsi macska.
− Megyünk világot látni! −válaszolt
a sárga kutya.
− Merre van az a világ, amit ti
látni akartok?
− Az óperenciás tengeren túl! −
mondta a vörös szőrű kecske.
− Mit lehet ott találni? −
kíváncsiskodott a kíváncsi macska.
− Jaj, azt előre nem lehet tudni! −
sóhajtotta a szürke bundájú nyúl.
− Veletek mehetnék én is világot
látni? − kérdezte a kíváncsi macska.
− Gyere csak bátran! Szeretettel
várunk! −szólt a fehér irhájú bárány.
A macska egy ugrással a hajón
termett.
Úszott a nagy bárka a vízen, vitte
a nagy víz nagy hulláma, mind messzebbre a parttól.
A kíváncsi macska felmászott az
árbocrúdra, onnan kémlelte a láthatárt.
− Föld! Föld a láthatáron! −
kiáltotta az unatkozó macska.
− Hol? Merre? − futottak a hajó
tatjába az állatok.
− Hol van? Merre?− kérdezte a sárga
kutya.
− Ott! Ott! − mutatott a huncut
macska a látóhatár felé.
− Közel van? − kérdezte a vörös
szőrű kecske.
− Közel, közel! −hazudta a hazug
macska.
− Nincs rajta róka, vagy farkas? −
kérdezte a szürke bundájú nyúl.
− Nincs, nincs! −tódított tovább a
macska.
− Jaj de hamar megérkeztünk! −
örvendett a fehér irhájú bárány.
− Meg! Meg! −lódította a hazudós
macska.
− Ha a szárazföld olyan közel van,
nincs rajta se róka, sem farkas, ha már meg is érkeztünk, akkor te már ki is
szállhatsz! − szólt a sárga kutya. Ezzel megbillentette a macska hátsóját az
orrával. Megijedt a hazudós macska, ijedtében a tengerbe esett.
Kapálódzott, vergődött, de a
hullámokkal szemben nem tudott úszni.
Jött egy segítőkész delfin, és a
hátára vette.
− Gyere kíváncsi macska, elúszok
veled a partig!
− Az bizony nagyon jó lesz! - örült
meg a megszeppent macska.
− Látsz-e a látóhatáron földet?−
kérdezte a delfin.
− Látok, látok! − válaszolta a
macska.
− Ha már látod, akkor bizony az
közel van! Elúszhatsz odáig magad is! −szólt a delfin, ezzel lerázta a
hátáról a hazug macskát. A segítőkész delfin tovaúszott a tenger kék
vizében.
Ott maradt a kíváncsi, hazudós
macska a tengernyi vízben.
Kapálódzik, úszni próbál, haladgat
egy kevéskét, de vajon kijut − e majd a szárazföldre?
Te kedves olvasóm, segítenél-e
partot érni a kíváncsi, hazudós macskának, ha tehetnéd?