Berényi Nagy Péter: Mókás ABC

Történt egyszer, nem is olyan régen, Betűváros főterének legközepén, hogy hirtelen éles dobpergés tépte szét a piaci forgatag mindennapos nyüzsgését…

A mutatványosok rögtön belezavarodtak műsorukba, az árusok meghökkenve hagyták félbe portékájuk óbégató kínálását, a vevők pedig egy pillanat alatt elfelejtették, hogy mit is akartak éppen vásárolni! A szélrózsa minden irányából tódult a sokadalom. Az köztudott volt, hogy a fontos dolgokat mindig a piaci napokon hirdetik ki, most is ezt jelentette a szűnni nem akaró dobszó. Sietett is ám mindenki, nehogy még lemaradjon valamiről a nagy tömeg miatt! Az Ákombákom kastély cifra ruhás hírnöke egy kis hordón állt már, és a kezében tartott pergamenről fennhangon olvasni kezdett:

Bölcs királyunk, Sir Pamacs, az elkövetkezendő telihold estéjén Bolondos Betű Bált rendez, amelyre ezúton hívja meg Firkaország  betűpolgárait, legyenek azok akár nyomtatottak, akár kézzel írottak, akár kis- vagy nagybetűk! Ezenkívül elrendeli, hogy minden vendég készüljön egy kis versikével, amellyel bemutatkozhat a többiek előtt.
A kitűzött időpontban bizony szép számmal tódult a vendégsereg! A meghívottak között volt, aki hintón, volt, aki papírsárkányon, és volt aki postán érkezett a palota előtti parkba.
Mikor megszólaltak a fanfárok, a tömeg zajos tülekedéssel áradt be a nagyterembe, ahol máris rázendített  a zenekar, és kezdetét vette a bál! Éjfél felé aztán kivilágították a kis pódiumot, és sorra egymás után színpadra léptek a betűk…

Akad alabárdos
Mindig a fa alatt,
Aranyalma drága halma
Pórnak tiltott falat!

Breki béka boldog,
Házasodni készül,
Benn a bokor mélyén
Békamátka szépül.

Cini-cini-cin-cin,
Cicomázzuk srácok,
S míg a cirmos alszik,
Eljárjuk a táncot!

Dagi darázs dirigál,
S leszakad az ág,
Így jár, látod – dorgálják -, ki
Folyton folyvást rág!

Erre a dalra
A medve nem járja,
Egyre csak reszket,
Merre a párja?!

Fecskefészek fűből-fából,
Fecsegnek a kis lakók,
Fiókáktól finom férget
Lopnak fortélyos manók!

Gomba úrnak nincsen inge,
Nem igazán gond,
Mert ha volna inggallérja,
A gombán lenne gomb!

Hazatért a holdvilág,
Felrebbent a három méh,
Egyikük a hajnalfényben
Félig-meddig alszik még.

Ide, ide picinyke,
Ne légy ilyen ijedős,
Kisujjacskád dugd ki szépen,
Hadd látom, milyen erős?!

Kukurikú, mi történt?!
Kakas komám haragos,
Megszökött egy vén kakukkal
Párja, a kendermagos…

Légyként hetykén szálldogáltam,
Elefánt jött szembe,
Jaj, de jó, hogy nem ő repült
Bele a szemembe!

Mióta a nadrágom
Megrágta egy molylepke,
Nem mondják rá, tillárom,
Olyan, mintha új lenne!

Nem volt soha cipője
Ennek a tojásnak,
El ne hidd, ha bármit állít,
Mondja inkább másnak!

- Orromra szállt egy kis pille! –
Orsi cica dorombol.
- Nem mozdulok, nem vett észre,
S keres még a komondor!

Pezsgőt ide, kocsmáros,
Pezsegjen pompás palack!
Pácolt kappan, pástétom,
S pár pirospozsgás barack!

Répa, retek, mogyoró…
Régesrégi mondóka,
Konyhakert az erdő szélén,
Mit keres rajt’ a róka?!

Süvegelik serényen
A sétáló basát;
Selyemsállal kötötte át
Bő bugyogós hasát…

Tarkabarka tehénkém,
Tegnap járt a házban…
Szalmából font kalapomat
Azóta sem láttam!

Udvarából Ubul kutya
Az utcára kifutott,
Úgy nevette Ugrifüles,
hogy még szóhoz sem jutott!

Vakond úr a vendégségben
Vígan volt éjfélig,
S elszavalt vagy ötven verset
végestelen végig!

Zörren a tűzhely,
Zakatol a gőz,
Zizzen a szikra,
Zebra mama főz…

 …amikor legördült a függöny, dübörögve harsant a taps.
Szinte egyszerre csapódott össze száz meg száz tányér!
- Bravisszimó!  pattant föl sir Pamacs király a székéből, a nagy felindultságában majd legurult a díszpáholyba vezető palástját az utolsó pillanatban!
- Csodás! Hogy volt?! Vissza….vissza! – hallatszott mindenfelől a lassan fényárba boruló teremben.
Fergeteges jókedv kerekedett! Egyesek cigánykereket hánytak, míg mások feldobálták ékezeteiket, s szomszédaikkal összekapaszkodva furcsa, kibetűzhetetlen szavakat alkotva pörögtek, táncoltak, rikoltoztak! A kérdőjel saját pöttyén cirkuszi akrobataként kerekezett..
A műsorvezető megvárta, amíg csitulnak a kedélyek, majd ismét felment a pódiumra:- Felséges királyom, kedves barátaim! Sajnos, a műsor nem volt teljes, mert a hirtelen kitört Radírjárvány miatt néhány betű nem tudott eljönni, és…
- Micsoda?! – hökkent meg Sir Pamacs. – Én észre sem vettem, hogy hiányos a műsor… - s azonmód számlálni kezdte ujjain a fellépő betűket.
- Hoppá, Főbolondom, te nem is figyelsz ránk! – ugrott elő Grafit és nagyot rikkantott: - Ide mindenki! Álljatok csak gyorsan ABC- sorrendbe!
Amíg a betűk keresgették helyüket, Grafit kettőt pördült, miközben így énekelt:
- Dz és Dzs a testvérek, ott állnak a D után,
Madzag, lándzsa – ezt a két szót találtam meg délután!
Majd a D és E betűk közötti résre mutatott. De nem állt meg, táncolt is tovább.
Amikor odaért a P és R közé, fennhangon így sopánkodott:
- Itt is üres ám e hely, elég kicsi itt a tér,
S mert a Q egy mázsával bír, nagy pocakja be nem fél!
A betűk megtapsolták a bolondot, aki rákezdte a V előtt:
- Ismét foghíjas a sor, hárombetűs szakadék, W, X, Y, a hiányzó maradék!
Kitört a taps és éljenzés! A hangulat a tetőfokára hágott! A zenekar rázendített, és a vendégek vidáman táncra perdültek…