Egyszer egy szép nyári napon künn a mezõn találkozott egy
mezei nyúl egy sündisznóval. A mezei nyúl bosszantani kezdte a
sündisznót. Azt mondja neki:
-
Te sündisznó, ezekkel a horgas lábakkal hogy mersz te
megindulni, hogy is tudsz te menni?
A
sündisznó nem hagyta magát, visszavágott szóval:
-
Én ezekkel a horgas lábaimmal jobban tudok futni, mint te
azokkal az egyenesekkel!
Azt mondja a nyúl:
-
Én azt nem hiszem.
-
Na, ha nem hiszed, akkor fogadjuk le.
Hamar lefogadták. Csináltak egy nagy fogadást ketten. Mikor
kész volt a fogadás, akkor azt kérdi a nyúl a sündisznótól:
-
Na, mikor futunk?
Azt mondja a sündisznó:
-
Holnap reggel, mikor a nyolcórás vonat megy.
Azt mondja a nyúl:
-
Miért nem most?
-
Azért, mert haza kell mennem, hogy egyek. Holnap reggel nyolc
órakor ebbe a pontos helybe legyünk mind a ketten.
Na, a sündisznó hazament. Otthon a felesége várta az étellel.
Miután megvacsoráztak, hát elmesélte a feleségének, ami
történt.
-
Ni te, én fogadtam a nyúllal, hogy én jobban tudok futni, mint
õ.
Azt mondja a felesége neki:
-
Ne szamárkodj, hát hogy tudnál te jobban futni, mint a nyúl?
-
Hagyd csak el te, majd kiokoskodjuk!
Másnap reggel felkeltek, megreggeliztek, s kimentek a mezõre.
De nem arra a föld végére mentek, ahol kellett hogy
találkozzanak a nyúllal, hanem a másik végére; ott a feleségét
a sündisznó beállította az egyik barázdába. Azt mondta neki:
-
Amikor a nyúl a másik barázdán ideér, akkor te jó elõre kiálts
"Én már itt vagyok!"
Akkor a sündisznó elment a földnek a másik végére, s
találkozott a nyúllal.
-
Szervusz, nyúl koma!
-
Szervusz, sündisznó koma!
-
Eljöttél?
-
Eljöttem!
-
Na, hát futunk?
-
Futunk.
-
Na de hogy futunk, hogy jobb legyen? - kérdezte a mezei nyúl.
Azt mondta a sündisznó:
-
Én futok az egyik barázdában s te a másikban, hogy ne
akadályozza egyik a másikat a futásban.
-
Helyes, jól van.
A
nyúl megállott az egyik barázdában, a sündisznó a másikban.
Akkor a sündisznó azt mondta a nyúlnak:
-
Én számolok egy-kettõ-hármat, s mikor a hármat mondom,
elrugaszkodom.
S
a sündisznó olvasott:
-
Egy, kettõ, három.
Akkor mind a ketten nekirugaszkodtak, de a sündisznó csak
kettõt ugrott, s lebújt a barázdába (mutatja). De a másik
sündisznó ott volt a másik végében a földnek, s mikor a nyúl
odaérkezett, akkor rákiáltott:
-
Én már itt vagyok!
Akkor azt mondja a nyúl:
-
Nem volt jól, még egyszer futunk!
Akkor visszafordultak, s kezdtek visszafele futni, de az a
sündisznó is csak kettõt ugrott, s lebújt. A nyúl tõle
telhetõleg futott, úgy, hogy annál jobban még nem futott soha.
Mikor a föld végéhez érkezett, a másik sündisznó azt kiáltja:
-
Én már itt vagyok!
-
Nincs jól, még egyszer futunk!
Visszafele is megfutamodtak. A sündisznó lebújt, a nyúl pedig
futott tõle telhetõleg. Mikor érkezett a másik végére a
földnek, a másik sündisznó szintén kiáltja:
-
Én már itt vagyok!
-
Nincs jól - mondja a nyúl -, még egyszer futunk, negyedszer.
Na de a nagy futásban megreszketõsült a nyúl lába, és a föld
közepénél elesett, nem bírt továbbmenni. A sündisznók pedig
lekacagták a nyulat, övék volt a nyereség. Hazamentek nagy
kacagva, s máig is élnek, ha meg nem haltak.
|